Lebeg "drgakvek"
gy hvjk az indinok a kolibriket, mert a szivrvny minden sznrnyalatban pompz, fmesen csillog tollazatuk van. Apr, piheknny testk elfr akr egy tenyrben is. Gyenge, kis lbaik csak az jszakai ldglsre alkalmasak. Hossz, kerszeny szrnyukkal viszont egsz nap virgrl virgra repkednek. Szrnyaikat igen gyorsan tudjk mogatni, ezrt a madrvilgban egyedlallan kpesek fgglegesen felemelkedni s sllyedni, valamint oldalirnyban s hrtafel replni.
Tpllozskor a virgok eltt egy helyben lebegnek, s hossz, csszer csrkkel hatolnak a virgok mlyre. Messzire kilthet, vly alak nyelvkkel szrcslik fel az des nektrt, mikzben felragadjk a virgokban megbj rovarokat is. Ekzben a nvnyek megporzst is elvgzik. Kicsiny testmegkhz viszonytva a kolibrik testfellete arnylag nagy, emiatt sok ht vesztenek. Energiaszksgletket nafy mennyisg, anergiads tpllk fogyasztsval fedezik, ezrt egsz nap tpllkoznak. Tpllkozsuk alapjn "virgcskoloknak" is hvj a brazilok a kolibriket.
A tj a magvak reptszreibl, mohkbl, zuzmokbl ksztett fszekbe rakja kt parnyi tojst. |